Zend Avesta: Vendidad - 1. Fargard. 5.
5. Harmadikként a jó földek és országok közül,
amelyeket én, Ahura Mazda teremtettem,
megteremtém az erős és szent Mourut[1].
S erre jött Angra Mainyu,
aki minden, ami halál([i]), és megteremtette
ellenében
a fosztogatást és a bűnt[2].([ii])
,OY ,mvza ,mvsvrvBqArf ,mvtSihaW ,acm&narqiOC
,acm&hMasa ,mItirq5
,ldzam ,Oruha
`,mvnawaCa ,mvrUs ,muruOm
,acm&Dvram ,Okrham-uruop ,Suyniam ,OrMa
,TatNvrvkArf ,mvrAytiap ,eha ,TaA
.,acm&CuqIW
5 thritîm asanghãmca
shôithranãmca vahishtem frâthweresem azem ýô ahurô mazdå môurum sûrem
ashavanem, âat ahe paityârem frâkereñtat angrô mainyush pouru-mahrkô maredhãmca
vîthushãmca.
[1] MOURU – Margu,
Marv, Margianh. Mouru vagy (az eredeti szövegben) Mourum, (Marv, Marghiana) a
harmadik vendidadi föld, amelynek nemzetségét avesztai népnek véljük ma.
Legújabb régészeti feltárások alapján ez a terület a Murgab folyó deltájának
(Marv környékének) területére tehető, amely Türkmenisztán déli részén fekszik.
Marvban és környékén ma komoly feltárások folynak, amelynek során 150 nagyobb
ősi települést találtak, amelyeknek virágkora a korai bronzkorba tehető (i.e.
2500-1700). Ez a terület közel 3000 négyzetkilométer, és 78 oázist jelent. A
leletek megállapították, hogy a legkorábbi települések az i.e. 7. évezredre
tehetők. Ugyanakkor az „avesztai nép” elnevezés nem feltétlenül jelenti azt,
hogy ezek a népek mind zoroasztriánus vallású népek is voltak. A
zoroasztriánusok sok esetben nem elkülönülten éltek, hanem multikulturális
közösségekben - s mivel vallásuk tiltotta a temetkezést (erről majd később
szólunk), és ebben az időben (i.e II-III e.) még nem építettek templomokat,
kevés historikus jelét hagyták a jelenlétüknek. Az ásatások során szabályosan
és rendszerszerűen kiépített víz be– és elvezetést (csatornarendszert) találtak,
amelyen keresztül az ivóvizet bevezették a központi palotába, a szennyvizet
pedig kivezették onnan. Viktor Sarianidi, az ásatások vezetője tudósított
arról, hogy egy óriási palota méretű templom romjait tárták fel Marvban. Ennek,
valamint egy másik felfedezés (rituális haoma-ital fogyasztására utaló leletek)
alapján Sarianidi azt állítja, hogy Mouru a zoroasztrianizmus legősibb területe
és kialakulásának központja, amit mindmáig sokan vitatnak.
[2] A FOSZTOGATÁST ÉS A BŰNT – ez kérdéses. A Nagyobb Bundahisn szerint:
„Az átok, ami erre a földre szállt, harcoscsapatok jövésmenése volt: mert a
lovasok, a rablók és a tolvajok valamint az ‘eretnekek’ csoportosulásában
mindig van gonosz indulat: igaztalanságokat beszélnek és elnyomják a
tisztességes embert.” – Marv később a Turánt is kifosztó rablók fészkévé vált a
későbbi orosz annexió idejéig.—írja J. H. Peterson. Tehát feltételezhetjük,
hogy a későbbiekben leírt Mouri kultúrának is rablás és fosztogatás vetett
véget, mint ahogyan azt is tudjuk, hogy Zarathushtrával is egy Turánban
fosztogató idegen végzett.
([i]) AKI
([ii]) A HAOMÁRÓL: A Haoma nem más, mint
egy növény (fehér Haoma, Hom-i-Saphid), amely a lélek halhatatlanságát
jelképezi. Ennek a növénynek a levelét facsarták ki a tűztemplomokban, és
bizonyos alkalmakkor (Haoma-szertartás) fogyasztották.
Jivanji Jamshedji Modi
professzor ír erről bővebben a „The religious ceremonies and customs of the
Parsies” című monográfiájában, amelyet én e kommentár írásakor sokszor alapul
veszek.
Modi professzor így ír a
Haoma-ital fogyasztásának szokásairól:
„A régi időkben a szülő nő először néhány csepp szent Haoma-levet ivott meg, amelyet a tűztemplomban facsartak és szenteltek meg. A Dastur Darab Pâhlan írta perzsa Farziât-namehben azt írja erről, hogy az újszülött csecsemővel is meg kell itatni egy cseppet ebből a léből. Ha a felszentelt Haoma-italt (para-Haoma) nem készítették el a tűztemplomban, akkor jobb híján az ember zúzzon össze néhány Haoma gallyat és néhány levelét a gránátalma fának (urvarâm) és áztassa vízbe az Ahunwar recitálása közben és ezt az italt adja a nőnek és a csecsemőnek első italként. A Hom Yasht-ban azt írják, hogy a Haoma levének megivása következtében az asszony egészséges és szép utódnak fog életet adni.
A Haoma egyébként a halhatatlanság
szimbóluma. Anquetil du Perron úgy hivatkozik erre a vallási szokásra, mint ami
ma is élő, noha manapság ez a szokás csak ritkán figyelhető meg, és akkor is, a
Haoma-lé helyett édes italt készítenek melaszból és cukorból, és ezt adják a
gyermeknek mint első, kedvező hatású italt. A Farziât-nâmeh azt írja, hogy a nő
18 hónapig csak a saját tejével táplálja az újszülöttet, ha a csecsemő fiú, és
15-ig, ha lány.”
Astragalus Racemosus
A híres nevezetes Haoma-cserje, amely a halhatatlanság szimbóluma az avestai hagyományban
A Haoma ital szertartása azonban nemcsak a születéskor, hanem az egyén halálakor is szerepet játszott. Egyfajta „utolsó kenetet” jelentett az, hogy a haldokló szájába a pap néhány csepp Haoma-levet csorgatott, hogy a lelke halhatatlan állapotban hagyja el a testét. A Haoma-fa szimbóluma tehát ugyanazt a szerepet tölti be, mint az Ószövetségben az Örök Élet Fája (Gen II,9).
Az említett
türkmenisztáni kutató, Viktor Sarianidi szerint a most feltárt marvi templomban
Haoma-szertartás is folyt, ezt bizonyos narkotikumot tartalmazó nagy
mennyiségben tárolt (mák-féle növényből származó) pollenek fellelése nyomán
állítja. Ezt sokan szkeptikusan fogadják, és valóban több érv is szól ellene:
- Nem valószínű, hogy a
mazdahívek egy szent szertartás során kábítószert fogyasztottak volna, és a Haoma-növény
biztosan nem kábítószer-tartalmú növény.
- Mint azt említettük, a
zoroasztriánus vallásúak akkoriban még nem építettek templomokat, így ez a
templom valamely más, az avesztai szövegekben 3. nemzetként (vagy nemzedékként)
említett marviak műve lehet
- Ha ők fogyasztottak is
ilyen italt, mivel Haoma-növény maradványait (sem gránátalmamagot) nem
találtak, ennek a szertartásnak teljesen más lehetett a célja, mint a
Haoma-szertartásnak.
- A templomban talált
sírok sem arra utalnak, hogy a települések lakói túlnyomórészt zoroasztriánusok
lettek volna (noha nincs kizárva, hogy ők is élhettek ott), mivel nekik tilos
volt a törvények szerint a halottaikat eltemetni.
Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy Mouru népe feltehetően társ-nép, de nem a zorosztrianizmus eredeti népe ill. a zoroasztrianizmus őshazája, de ettől függetlenül Sarianidi professzor egy órási feltárási munkát végzett a zoroastriánizmus régészeti feltérképezésében, amit követhetnek időben ősibb ill. az ebből kultúrából kiinduló időben későbbi városok feltárásai is.
Ha azonban a
későbbiekben leírt időbeli sorrendiség szerint értelmezzük ezen felfedezéseket,
akkor biztosak lehetünk benne, hogy:
1. Marv 9000 éves
településeit időbeni kialakulásban valamennyivel megelőzhette az őshaza és a
turániak (szkíták) kultúrája
2. Zarathushtra
ennélfogva valóban a görögök előtt legalább 6500 évvel születhetett, ahogyan arra az egyik görög írásos feljegyzés, tételezés utalt (lásd a
három támpontot: Eran-Vejt, Sughdot és Balkhot.)
A gonur-depei ásatások
Mouru (Marv) területén,
a Murgab-deltában óriási (állítólag) palota romjaira bukkant Viktor Sarianidi
türkmenisztáni régészprofesszor
Megjegyzések
Megjegyzés küldése